Portugál ízek

Gesuita nevű sütemény a Rossion lévő Café Nicola-ban. Az íze a diós búrkiflire emlékeztet.

Sózott hal minden mennyiségben

Az a bizonyos sózott hal (Brazíliában sokkal rosszabb volt, ott mindenféle sózott húsok is álltak halmokban a boltokban és rettenetes volt a bűz)

Főtt sertésvér kapható a szupermarketben ....

Caldo verde - téli leves kolbásszal

Pulykamell citromos-gombás mártásban

Rostonsült tőkehal - a sózott fajtából. A portugálok imádják a tőkehalat (bacalhau) és többnyire a mindenhol kapható sózott változatból készítik az ételeket. Féltem tőle, de kifejezetten finom, bár igen erősen halízű.

Nem tudom a nevét, azt hittem arancini lesz, de nem, tulajdonképpen tömény aprított csirkehús, babéros, paprikás, hagymás ízesítéssel, nagyon finom.

Sertéspofa babérleveles, fokhagymás mártásban

Bolo coco - kókuszos gombóc

Queijada - Isteni finom túrós-mandulás süti, nagyon tömény, ő is Sintrából származik, állítólag az első feljegyzések erről a sütiről egészen az 1200-as évekig nyúlnak vissza

Pasteis de Belem - Lisszabon nevezetes süteménye, amely kizárólag az eredeti helyen, az Antigua Confeitaria de Belemben az igazi, de mindenhol kapható, pudinggal töltött kosárka

Polvo a Lagareiro - grillezett polip sok olívaolajjal és fokhagymával, főtt krumplival

Pulykasült gombás mártásban

Anonas nevű gyümölcs

Anonas felvágva - íze és állaga olyasmi, mint a finom érett körtéé

Travesseiros (lefordítva: párna)
híres sütemény, Sintra-ban, a Piriquita nevű cukrászdában készítik eredetileg, persze mindenhol kapható, vaníliás, mandulás krémmel van töltve, finom, de az én ízlésemnek túl édes

Mátyás étterem Újpalota

A múlt hétvégén az újpalotai Mátyás étterembe (XV. ker., Bánkút u. 55.) tévedtünk be vasárnapi ebédre. Az étterem két részből áll, egy kávéház jellegű előtérből és egy rusztikus, fedett kerthelységszerűen kialakított nagyobb teremből, ahol azért van fűtés is. Étlap helyett egy Mátyás Kurír című "napilapot" kaptunk, jópofa megoldás, bár picit zavaró, hogy még a Márton napi menü és a szilveszteri vacsora is rajta van, holott már egyik sem rendelhető...

Aragóniai leves (paradicsomleves, sajtchips)

Az előétel és levesválaszték (tatár beefsteak, rántott sajt és egy csirkesaláta illetve sütőtök, paradicsom, kappan leves és gulyás) szerintem kicsit szegényes: végül a paradicsomleves mellett döntöttünk házi sajtchipsszel. Nem volt rossz választás, a paradicsomleves - a megszokott sűrített paradicsom konzerves - forró volt és kellemesen csípős-fűszeres, a sajtcsipsszel voltunk csak kicsit bajban, túl nagy volt, a leveses csészébe  belepasszírozni nem lehetett, kézzel fogtuk meg, amitől viszont zsíros lett a kezünk.

Főételek:

Steak Rex (4290) - 20 dekás bélszínt erdei gombaszósszal, bőségkörettel: 

Véresen, ahogy kell, a gombamártás finom volt, a köret igénytelen, ez a fotón is átjön azt hiszem: egy kupac natúr főt rizs, steak burgonya, kissé vizes párolt vegyes zöldség mirelitből.

Steak Rex

Fityó kedvence (2490): egészben sült szűzpecsenye juhtúróval és tárkonyos fokhagymával töltve, steak burgonyával. A szűzpecsenye isteni volt, bár csak súlyosan fokhagyma addiktoknak való és utána 2 napig kijárási tilalom, legalább 10 egész fokhagymagerezd van beletöltve. A steak burgonya kissé túlsült és szerintem a burgonya, amiből készült, megfagyhatott, mert olyan jellegzetesen édeskés íze és fonnyadt állaga volt.

Fityó kedvence

Rozmaringos rosé kacsamell szilvamártásban (2790 Ft): A kacsamell nem sikerült rozéra, következésképpen ehetetlenül kemény volt. Ezen az se sokat javított, hogy a szilvamártás és a hercegnő burgonya ízletes volt.

A kiszolgálás gyors volt, a pincérek kedvesek, a kávé finom, az adagok bőségesek, de nem túl nagyok, összességében 10-es skálán egy erős 6-os.

(Negatívum, hogy a mellékhelység rettentő picike.)

Savanyú mártás

Az egyik kedvencem, gyermekkoromat idéző étel, pedig akkor nem is szerettem. Vannak ételek, amikhez "fel kell nőni" azt hiszem ...
Anyai nagyanyám készítette mindig, nálunk savanyú mártás néven futott, de biztosan van "rendes" neve is. Nagyanyám gyöngytyúkból főzte, de a sváb doktor felesége, akitől tanulta, disznóhúsból. A háború végén az oroszok elhurcolták a doktort, ott maradt a családja védtelenül, nagyanyámék istápolták őket, hiszen egy falusi gazdaságban mindig akad elég étel még néhány szájnak, csak emberség kérdése. S hogy az élet azért furcsa tud lenni, a doktor évek múlva hazajött, sikerült életben maradnia, de addigra már az én nagyszüleim váltak az új rendszer páriáivá, lesöpört padlás, többszörösen kivetett adó, börtön azért mert csak... S mikor pici lányként az anyukám fertőző májgyulladást kapott, hát nem élte volna túl, ha nincs a doktor, aki éjt-nappalt virrasztott az ágya mellett és hozta a gyógyszert, amit a nagyszüleim akkoriban nem tudtak volna se megszerezni, se megfizetni.

Szóval a recept, amit egész csirkéből főzök, bőr nélkül, de csonttal, mert kell a csont íze is bele. Kiadós, egyszerű étel.  Kifőtt tészta, leginkább makaróni illik hozzá.



1 kilónyi felkockázott csontos csirkehúshoz számolva pörkölt alapot készítünk jókora fej hagymából, de 2/3 annyi pirospaprikával, mint egyébként tennénk. Hozzáadjuk a feldarabolt húst, felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje és adunk hozzá 3-4 babérlevelet. Amikor megfőtt, 1 púpozott evőkanál rántással berántjuk majd 1 nagy pohár (4 dl) tejföllel és szükség szerint kevés liszttel behabarjuk. A mártásnak sűrűnek kell lennie, hogy bevonja a tésztát. Ízlés szerint sózzuk és miután lezártuk alatta a lángot, 1-2 evőkanálnyi citromlét adunk hozzá, amitől kellemesen pikáns lesz az íze.

Kék sajt olajos lében

Régebben rendszeresen lehetett kapni kék sajtot fűszeres olajban, Rosenborg volt a márkanév és nagyon szerettük. Már évek óta nem látom sajnos, bár tűvé éppen  nem tettem érte a várost. Nemrégiben vettem egy darabka kék sajtot, de nem volt az igazi, úgyhogy gondoltam egy merészet és összekötöttem a kellemeset a hasznossal. Felkockáztam a sajtot. Egy üvegbe tettem napraforgó olajat, pár szem rózsaborsot, 2 kis babérlevelet, 1 nagy gerezd fokhagymát és chili karikákat. Pár napig hagytam érni. Én simán, vajas pirítóssal szeretem, de nagyon ...

Kelkáposztába töltött húsgombóc Locatelli módra

Rég nem tettem fel receptet, ami persze nem jelenti azt, hogy ne főztem volna. Ez a recept azonban egy Magyarországon elég mostohán kezelt zöldséget változtat át mennyi finomsággá. Fastfood blogján ütötte meg a szemem a recept, amit aztán kicsit átalakítottam a saját ízlésünk és a rendelkezésemre álló alapanyagok szerint, de a lényeg ugyanaz maradt. A recept itt olvasható.

Amiben az enyém más, hogy kínai kelből készítettem. A kemény részt vékonyabbra faragtam blansírozás után, de még így is túl vastag volt, nem tudtam  gombócokat csinálni belőle, csak kis hurkákat. Ráadásul kevesebb levelet blansíroztam, mint amennyire a töltelék elég lett volna, így a kimaradt húsból gombócokat formáztam és a káposztás göngyölegek mellé tettem a lábosba.
Giorgio kevés lével készíti, teljesen elfőzi a levét, hiszen ő egy szaftos rizottóval tálalja. Nekem viszont volt kimaradt puliszkám, azt sütöttem meg hozzá, ezért az ételre bőven tettem alaplét, mellévágtam vékony csíkokra még pár levél kínai kelt és bő lére eresztve főztem meg. Végül kevés liszttel sűrítettem.
Szenzációsan finom.....

Rozmaringos csirke

Hozzávalók 2 főre:
2 db egész bőrös csirkecomb
1 nagy krumpli
kb. 30 dkg alma
fél deci fehérbor
1 dl alaplé
só, bors, rozmaring

A csirkecombokat kettévágom, alaposan besózom és beborsozom majd forró serpenyőben elősütöm.

Közben a meghámozott és megmosott krumplit és almát lereszelem és jól összekeverem, majd a tepsi aljába terítem.  Megszórom friss rozmaring levelekkel (de a szárított is jó). A megpirult csirkedarabokat az almás-krumplis ágyra helyezem, a serpenyőben lévő zsiradékot felöntöm a borral, hogy felolvassza a leégett pörzsanyagot, majd a csirkére öntöm. Végül kevés levest adok hozzá, lefedem és megpárolom. Ha kell, még adok levest hozzá. Végül kicsit grillezésre teszem, hogy a csirke bőre ropogós legyen.

Gyors, egyszerű, szokatlan és finom. Ideális körete a kifőtt tészta  és párolt brokkoli.

Húskrém maradék pulykahúsból

Az utóbbi bő egy évben egyre nagyobb odafigyeléssel vásárolok. Húsból általában azt, ami szép és akcióban is van. (A piacokat nem szeretem, főleg nyáron, mert szerintem nem elég tiszták és a húsok minősége is igen vegyes. Meg amúgy sem esik útba egy sem.) Így aztán vettem 6 pulykacombot (felsőt) a múltkor, amikor 900 Ft volt kilója. 4 combról leszedtem a bőrt és kivágtam a csontot, maradt rajta jó sok hús - ebből leves készült, a többit ledaráltam és lefagyasztottam. 2 comb maradt egészben, egyet már megsütöttem, egy pedig még sorsára vár a fagyasztóban. Volt maradék a leveshúsból is és a sült húsból is. 

A maradék húst kevés levessel és néhány, a pecsenye mellett sült fokhagymagerezddel együtt az aprítóban pépesítettem, sóztam majd jókora kanálnyi fűszeres kacsazsírt adtam hozzá. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy isteni lett, bár ebben jókora szerepe van a kacsazsírnak is, amiben kacsamáj sült hagymával-fokhagymával-zöldpaprikával-borssal együtt, a zsír alja a zöldségekkel elfogyott kenyérre kenve, de a tetejét leöntöttem üvegbe további felhasználásra.