A névnapomra kaptam egy doboz friss epret az anyukámtól. Az eper gyönyörű volt és kívánatos, ámde (nem meglepő módon) majdnem teljesen ízetlen. Olyan nagyon nem is meglepő ez februárban. Valamit tenni kellett, hogy az anyu ne érezze úgy, hogy az ajándék csalódást okozott. Csináltam hozzá egy mascarponés krémet és így kellemes desszertté avanzsált elő az eper a névnapi ebéd lezárásaképpen.
A mascarponés krém is egy kompromisszum eredménye, mivel a családom imádja én viszont nem kedvelem, túl töményen zsíros ízű nekem. Ezért a következőképpen készítem a krémet: ha lusta vagyok, akkor főzök 1 zacskó vaniliás pudingporból pudingot, ha nem vagyok lusta, akkor főzök egy adagnyi vanilia krémet. A krémet féreteszem hűlni. Közben felverek 1 doboz tejszínt kevés vaniliás cukorral és ebbe belekeverek fél doboznyi (12,5 dkg) mascarponét, végül a kihűlt pudingot. A végeredmény egy bársonyosan sima, nagyon finom vaniliás krém.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése